- Igen. – Zoé halkan válaszolt.
Csak később jött rá mit is mondott. A szavak
maguktól hagyták el ajkát.
Akaratán kívül oda lépett a törékenynek
tűnő gyermekhez és megölelte. Már későn próbált elmenekülni.
Viki végignézte, ahogyan a titokzatos
fiú apró kezei között Zoé porrá hull és a hirtelen feltámadt szél elviszi
hamvait. Közben hallotta a már halott lány utolsó, kétségbeesett sikoltását,
amit a feltámadt fuvallat messzire továbbított és a csend sokáig hordozta az
éles kiáltást.
A szél abbamaradt, az erdő apró neszei megszűntek,
a gyerekek csak álltak, mint a szobrok, meredve a semmibe.
Lassan a magára maradt lány mellett lévő
hinták mozogni kezdtek, egyre magasabban szálltak,
majd mindegyikben egy-egy kisebb lány, fiú jelent meg, magasba tartott
lábakkal. A legszélső észrevette a rejtőzködni próbáló lányt és azonnal
megállt.
Minden egyes szellem Viki köré gyűlt és akkor nem a fiú, hanem a copfos lány,
aki még a fiúval állt kéz a kézben, jelent meg előtte. Viki a földre görnyedt,
megbánta, hogy megszökött, tudta, hogy az ő hibája volt a barátnője halála.
A kislány Viki fejére tette kezét, mint
egy védő anya, vagy testvér csitította az addigra pityergő, egyedül levő lányt.
- Érts meg valamennyiünket, és könnyen
elmehetsz. – suttogta fenyegetően a lány a fülébe.
- Nem értelek titeket. Sajnálom! –
könnyes tekintetével felnézett a sötét ürességbe, amiben mérhetetlenül nagy és
negatív érzelmek ültek.
A kislány csak nézett a magányos lányra.
Tekintete pár pillanatra megenyhült.
Csakhogy a lány arckifejezése gyorsan
változott és újra mérhetetlen dühvel figyelte Vikit.
Végül a halálra ítélt lányt széttépte a
harag és a fájdalom. A darabjai, mint lapok repültek a hideg széllel,
pillanatok múlva már az éj eltüntette az összes nyomot.
Viktória szelleme csatlakozott a keserűséget
képviselő gyermeki lelkekhez és máig a játszótéren várja újabb áldozatait.
A tér csendbe burkolózott, az erdő
felébredt, lassan békébe öltözött
minden.
Zoé a mászóka tetejéről figyelte, ahogy
a megrekedt lelkek halálukat játsszák el egymás után. Végül megakadt a szeme
egy lányon, ki darabjaiból összerakta magát és ismét széthullott.
Felismerte a furcsa lélekben egykori
barátnőjét, de segíteni nem tudott neki.
Két könnyed lépés és Zoé a fénybe érve
örök boldogságra lelt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése